Magyarországon a közműves ivóvízellátás több mint 90 %-ban felszín alatti vízkészletekre települt. A felszín alatti vizek a felettük lévő földtani képződményeknek köszönhetően jóval védettebbek, mint a felszíniek, azonban ez nem jelent teljes biztonságot. A magyarországi vízbázisok 2/3-a sérülékeny, ami azt jelenti, hogy a felszínen megjelenő szennyeződés leszivároghat a vízadóba. A szennyezések létrejötte a vízkivétel körül kialakított védőterületekkel, védőidomokkal korlátozható. A vízbázisvédelmi program feladata, hogy megakadályozza a vízadó elszennyeződését védőterületek, védőidomok alkalmazásával.

Belső védterület	Külső védterület	Hidrogeológiai védterület
A vízkivételi hely közvetlen környezete, mérete az a kút körüli terület, ahonnan 20 napon belül a kút vizébe szennyeződés kerülhet (20 napos elérési idő). Az ivóvízkiviteli helyek, kutak esetében belső védőterületnek minden esetben meg kell lennie. A belső védőterületre nagyon szigorú előírások vonatkoznak: pl. be kell keríteni, csak a kezelő személyzet léphet be.	A belső védőterületet veszi körül, a hozzá tartozó elérési idő 6 hónap. A külső védőterületen szigorú korlátok között van szabályozva a közlekedés, építés, földhasználat és minden olyan tevékenység, ami a felszín alatti vizet veszélyezteti, ami rontja a talaj természetes védőképességét.	A hidrogeológiai védőterületnek „A” „B” ás „C” zónája lehet. Az „A” zóna 5 éves, a „B” zóna 50 éves elérési időkhöz kötődik. A „C” jelű zóna a teljes vízgyűjtő területet lefedi, azt a területe, ahonnan felszínre hulló csapadék egyáltalán eljuthat a vízkivételi helyhez, a kútig. Hidrogeológiai védőterületeken az elérési idő (zónák) növekedésével enyhülnek korlátozások.

Ivóvíz minőségű vízkészlet egyre korlátozottabb mennyiségben és helyen található, ezért a jelenlegi termelőtelepeket (vízműveket) fokozott, folyamatos védelemben kell tartani.

Üzemelő sérülékeny vízbázisok

• Balmazújváros
• Debrecen 1.
• Debrecen 2.
• Ebes
• Egyek
• Hajdúsámson
• Hajdúszoboszló
• Létavértes
• Nyíradony-Tamásipuszta
• Nyírmártonfalva
• Polgár
• Tiszalök
• Tiszavasvári
• Újszentmargita
• Újszentmargita-Tuka
• Újtikos-Tiszagyulaháza
• Vámospércs

Balmazújváros Vízmű

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Balmazújváros Vízmű

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Balmazújvárosi vízbázis főbb adatai
Kövizig	Tiszántúli
Vízbázis neve, száma	Balmazújváros vízmű 8015, 10
Vízbázis típusa	Rétegvíz
A munkák kivitelezője	Golder Associates (Hungary) Kft.
A munkák kezdete és befejezése	2000-2002
Termelő kutak száma, szűrőzés mélysége	7 db, 68,0-165,0 m
Figyelő kutak száma, szűrőzés mélysége
Éves átlagos termelés (m3/nap)	1840
Engedélyezett évi átlagos termelés (m3/nap)	4343
Védendőnek javasolt termelés (m3/nap)	5000
Vízbázisról ellátott települések száma, neve	1
Vízbázisról ellátott lakosok száma	18780
Kiépített vízkezelési technológia	Vas és gáztalanító
Helyszínelt szennyezőforrások száma, típusa	15 db
Vízkémiai vizsgálatok száma	46 egyszerü + 5 EU
Védőterület mérete (km2)	2 km2

A vizsgálatot végezte:
Golder Associates (Hungary) Kft.
2000-2002

Az összefoglalót készítette:
TIKOVIZIG, VKK
2006

A vízmű környezetének vízföldtani jellemzése

Balmazújváros vízbázisa a Hortobágy és a Hajdúság határán helyezkedik el. Balmazújváros térségének legfontosabb vízadó képződményei a folyóvízi homokrétegek. A negyedidőszaki összlet tetején agyagos, iszapos, gyengébb vízadó képességű üledékek találhatók. A vízadó rétegek 20,0-30,0 m, 70,0-100,0 m és 145,0-165,0 m között települtek. A legjobb pleisztocén vízadó réteg a 70,0-100,0 m között települt. Jó vízadó képességgel rendelkeznek a felső pannon képződmények homokos szintjei.
A természetes nyomásviszonyok lehetővé teszik a mélyebb szintek vizének feláramlását a sekélyebb rétegekbe. E feláramlásra utal a termelőkutak vizének nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos jellege, viszonylag magas vas- és mangántartalma, az ammónium jelenléte, valamint a kutak gázossága. A regionális feláramlási zónát jelzi a Hortobágy K-i peremére jellemző szikesedés.

A vízbázis állapotának bemutatása

Balmazújváros ivóvízbázis 7 db hidegvizes kútját Balmazújváros belterületén mélyítették. A  7 db hidegvizes kút kataszteri száma K-131 (1. sz. Kút), K-183 (2. sz. kút), K-184 (3.sz. kút),  B-212 (4.sz. kút), B-215 (5.sz. kút), B-228 (6.sz. kút), B-218 (7.sz. kút).
A kutak a 68,0-103,0 m között települt középső pleisztocén, és a 142,0-160,0 m között települt alsó pleisztocén porozus vízadó rétegeket csapolják meg.

A vízmű engedélyezett víztermelése a Ht. 237/49/1994. vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározottak szerint 4343 m3/d.
A mélyfúrású kutak vize vas és ammónium tekintetében határérték feletti, a kitermelt víz gáztalanításra szorul.

A diagnosztikai vizsgálatok egyértelműen bebizonyították a vízműkutak környezetében a talajvíz súlyos szennyezettségét, mely szennyezés a sekély rétegvíz tartó rétegek felé terjed.  Ez mind a szénhidrogénnel való, mind a szikkasztásból származó magas sótartalmú szennyezettségre vonatkozóan igaz.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma.
A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése szükséges.

 A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.

A talajvíz szennyezettsége veszélyezteti a vízadó rétegek vízminőségét ezért fontos hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson a talajba a talajvízbe. Ennek érdekében a háztartások csatornára kötését szorgalmazni kell, valamint  a régi derítők szakszerű eltömedékelését el kell végezni. A településen lévő ásott kutak környezetét tisztán kell tartani, abba szennyvizet belevezetni tilos. Be kell vezetni a zárt trágyatárolást és a képződő szerves és hígtrágya védőterületen kívüli hasznosítását. A védőterületen lévő ipari szennyezéseket meg kell szüntetni.
A védőterület kijelölése által meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a vízműkutak környezetében.

<< Vissza az elejére

Debrecen 1. vízmű Vízmű

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Debrecen 1. vízmű Vízmű

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Debrecen 1. vízmű vízbázis főbb adatai
Kövizig	Tiszántúli
Vízbázis neve, száma	Debrecen I. vízmű 8023 10
Vízbázis típusa	Rétegvíz
A munkák kivitelezője	Debreceni Vízmű Rt.
A munkák kezdete és befejezése	1997-2001
Termelőkutak száma, szűrőzési mélysége	36 db, 86,0-133,0 m
Figyelő kutak száma, szűrőséi mélysége	-
Éves átlagos termelés (m3/nap)
Engedélyezett évi átlagos termelés (m3/nap)	15000
Védendőnek javasolt termelés (m3/nap)	15500
Vízbázisról ellátott települések száma, neve	1
Vízbázisról ellátott lakosok száma	214287
Kiépített vízkezelési technológia	Vas és mangántalanítás, gáztalanítás
Helyszínelt szennyezőforrások száma, típusa	10 db
Vízkémiai vizsgálatok száma	41 egyszerű + 5 EU
Védőterület mérete (km2)	143,24

A vizsgálatot végezte:
Debreceni Vízmű Rt.
1997-2001

Az összefoglalót készítette:
TIKOVIZIG, VKK
2006

A vízmű környezetének vízföldtani jellemzése

Debrecen és környékén a negyedkori képződmények függőleges irányában jellegzetesen háromtagozatú felépítést mutatnak:
- Az összlet alján helyezkedik el a regionális elterjedésű, jó vízadó-képességű ún. vízműves réteg. A vízműves réteg vastagsága általában 50-80 m, amely K-Ny irányban, a süllyedék peremei felé gyorsan csökken. Uralkodóan kavicsos, homokos üledékekből áll, közbetelepült finomabb, agyagos, kőzetlisztes lencsékkel. Dél felé fokozatosan növekszik a finomabb üledékek aránya.

- A vízműves réteg felett elhelyezkedő féligáteresztő ún. közvetítő-réteg szintén az egész területen megtalálható, változó, 50-200 m vastagságú üledékcsoport. A vízműves réteghez hasonlóan a süllyedék peremei felé haladva gyorsan kivékonyodik. Az uralkodóan agyagos, kőzetlisztes üledékekből felépített rétegcsoportban alárendelten homokrétegek, lencsék is találhatók.
- A negyedkori képződményeket felülről egy finomhomokos és agyagos rétegek, lencsék váltakozásából álló üledéksor az ún. táplálóréteg zárja le. Ennek vastagsága ÉK-en jelentős, mintegy 150 m, D-i irányban fokozatosan csökken 60-70 m-ig. A Nagyerdő alatt 70 m mélységig elhelyezkedő felső pleisztocén, holocén rétegekben tárolt vizet közvetlenül érik az éghajlati hatások.

A vízbázis állapotának bemutatása

Debrecen I. ivóvízbázis a város Ny-i részén található, jelenleg 36 db termelőkút üzemel, melyek közül 8 db tartalékkút. A kutak a  85,0-133,10 közötti felső és középső pleisztocén porózus rétegeket csapolják meg.

A vízmű engedélyezett víztermelése a Ht.231/57/1992. vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározottak szerint  15000 m3/d.
A mélyfúrású kutak vize vas mangán és ammónium, és metántartalom tekintetében határérték feletti.

A térségben a talajvíz és a sekély rétegvíz  alapvetően szennyezett. A talaj és talajvízvizsgálatok alapján megállapítható hogy a szennyezések a csatornázatlanságból, ipari és mezőgazdasági tevékenységből, valamint a hulladékok nem megfelelő tárolásából adódik.
A vízmintákban egyes helyeken határértéket meghaladóan voltak jelen nitrogénszámazékok, nehézfémek, olaj, szervesanyag, mikroszennyezők, és szervetlen sók.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma. A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése szükséges.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.

A talajvíz szennyezettsége veszélyezteti a vízadó rétegek vízminőségét ezért fontos hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson a talajba a talajvízbe. Ennek érdekében a háztartások csatornára kötését szorgalmazni kell, valamint  a régi derítők szakszerű eltömedékelését el kell végezni. A településen lévő ásott kutak környezetét tisztán kell tartani, abba szennyvizet belevezetni tilos. A védőterületen lévő szennyezőforrásokat fel kell számolni.
A szennyezett talajvizek még nem érték el az ivóvízadó rétegeket, azonban a sérülékenység ténye miatt hosszabb távon fennáll a veszélyeztetettség. Ennek nyomon követésére folyamatos monitorozást kell végezni.
A védőterület kijelölése által meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a vízműkutak környezetében.

<< Vissza az elejére

Debrecen 2. vízmű Vízmű

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Debrecen 2. vízmű Vízmű

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Debrecen 2. vízmű vízbázis főbb adatai
Kövizig	Tiszántúli
Vízbázis neve, száma	Debrecen II. vízmű 8023 20
Vízbázis típusa	Rétegvíz
A munkák kivitelezője	Debreceni Vízmű Rt.
A munkák kezdete és befejezése	1997-2001
Termelőkutak száma, szűrőzési mélysége	33 db, 86,0-180,0 m
Figyelő kutak száma, szűrőséi mélysége	-
Éves átlagos termelés (m3/nap)
Engedélyezett évi átlagos termelés (m3/nap)	25000
Védendőnek javasolt termelés (m3/nap)	25000
Vízbázisról ellátott települések száma, neve	1
Vízbázisról ellátott lakosok száma	214287
Kiépített vízkezelési technológia	Vas és mangántalanítás, gáztalanítás
Helyszínelt szennyezőforrások száma, típusa	12 db
Vízkémiai vizsgálatok száma	74 egyszerű + 6 EU
Védőterület mérete (km2)	143,24

A vizsgálatot végezte:
Debreceni Vízmű Rt.
1997-2001

Az összefoglalót készítette:
TIKOVIZIG, VKK
2006

A vízmű környezetének vízföldtani jellemzése

Debrecen és környékén a negyedkori képződmények függőleges irányában jellegzetesen háromtagozatú felépítést mutatnak:
- Az összlet alján helyezkedik el a regionális elterjedésű, jó vízadó-képességű ún. vízműves réteg. A vízműves réteg vastagsága általában 50-80 m, amely K-Ny irányban, a süllyedék peremei felé gyorsan csökken. Uralkodóan kavicsos, homokos üledékekből áll, közbetelepült finomabb, agyagos, kőzetlisztes lencsékkel. Dél felé fokozatosan növekszik a finomabb üledékek aránya.

- A vízműves réteg felett elhelyezkedő féligáteresztő ún. közvetítő-réteg szintén az egész területen megtalálható, változó, 50-200 m vastagságú üledékcsoport. A vízműves réteghez hasonlóan a süllyedék peremei felé haladva gyorsan kivékonyodik. Az uralkodóan agyagos, kőzetlisztes üledékekből felépített rétegcsoportban alárendelten homokrétegek, lencsék is találhatók.
- A negyedkori képződményeket felülről egy finomhomokos és agyagos rétegek, lencsék váltakozásából álló üledéksor az ún. táplálóréteg zárja le. Ennek vastagsága ÉK-en jelentős, mintegy 150 m, D-i irányban fokozatosan csökken 60-70 m-ig. A Nagyerdő alatt 70 m mélységig elhelyezkedő felső pleisztocén, holocén rétegekben tárolt vizet közvetlenül érik az éghajlati hatások.

A vízbázis állapotának bemutatása

Debrecen II. ivóvízbázis a város É-i részén található, jelenleg 54 db termelőkút üzemel, melyek közül 21 db tartalékkút. A kutak a  86,0-180,90 közötti felső, középső és alsópleisztocén porózus rétegeket csapolják meg.
A vízmű engedélyezett víztermelése a Ht.420/16/1994. vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározottak szerint  25000 m3/d.
A mélyfúrású kutak vize vas mangán és ammónium, és metántartalom tekintetében határérték feletti.

A térségben a talajvíz és a sekély rétegvíz, alapvetően szennyezett. A Biogal Rt. területén történt CH szennyezés már a mélyebb vízadó rétegeket is elérte. A terület kármentesítése folyamatban van. A szennyezés olyan mértékű, hogy felveti a kérdést egy új vízmű kialakítására. A talaj, talajvízvizsgálatok és rétegvízvizsgálatok alapján megállapítható hogy a szennyezések a csatornázatlanságból, ipari és mezőgazdasági tevékenységből, valamint a hulladékok nem megfelelő tárolásából adódik.
A vízmintákban egyes helyelyeken határértéket meghaladóan voltak jelen nitrogénszámazékok, nehézfémek, CH- származékok , szervesanyag, mikroszennyezők, és szervetlen sók.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma. A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése szükséges.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.

A talajvíz szennyezettsége veszélyezteti a vízadó rétegek vízminőségét ezért fontos hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson a talajba a talajvízbe. Ennek érdekében a háztartások csatornára kötését szorgalmazni kell, valamint  a régi derítők szakszerű eltömedékelését el kell végezni. A településen lévő ásott kutak környezetét tisztán kell tartani, abba szennyvizet belevezetni tilos. A védőterületen lévő szennyezőforrásokat fel kell számolni.
A szennyezett talajvizek még nem érték el az ivóvízadó rétegeket, azonban a sérülékenység ténye miatt hosszabb távon fennáll a veszélyeztetettség. Ennek nyomon követésére folyamatos monitorozást kell végezni.
A védőterület kijelölése által meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a vízműkutak környezetében.

<< Vissza az elejére

Ebes Vízmű

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Ebes Vízmű

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Ebes vízbázis főbb adatai
Kövizig	Tiszántúli
Vízbázis neve, száma	Ebes vízmű  8025 10
Vízbázis típusa	Rétegvíz
A munkák kivitelezője	DHV Magyarország Kft.
A munkák kezdete és befejezése	1998-2000
Termelőkutak száma, szűrőzési mélysége	56-132
Figyelő kutak száma, szűrőséi mélysége	-
Éves átlagos termelés (m3/nap)	650
Engedélyezett évi átlagos termelés (m3/nap)	548
Védendőnek javasolt termelés (m3/nap)	2000
Vízbázisról ellátott települések száma, neve	Ebes
Vízbázisról ellátott lakosok száma	5000
Kiépített vízkezelési technológia	Vas, mangántalanítás
Helyszínelt szennyezőforrások száma, típusa	12db, ipar, mezőgazdaság
Vízkémiai vizsgálatok száma	31 db + 4 EU
Védőidom felszíni vetülete (km2)	4,2

A vizsgálatot végezte:
DHV Magyarország Kft.
1998-2000

Az összefoglalót készítette:
TIKOVIZIG, VKK
2006

A vízmű környezetének vízföldtani jellemzése

Ebes környéke a Hajdúhát Dél-keleti részén helyezkedik el. A talajokra általában fekete közepes agyag, fekete kövér agyag kifejlődés a jellemző.
A vízadó szempontjából jelentős, folyóvízi üledékkel jellemezhető pleisztocén összlet mintegy 150,0 m vastagságban rakódott le a pannon térszínen. A felsőpleisztocénre az agyag, iszapos agyag, iszapos homok, homok (apró és középszemcsés) rétegek váltakozása jellemző. A középső és alsó pleisztocén rétegekre az agyag és homok váltakozása jellemző.
A terület potenciális sérülékenységét az egymással hidrodinamikai kapcsolatban álló homokrétegek okozzák.

A vízbázis állapotának bemutatása

Ebes ivóvízbázis hidegvizes kútjait Ebes belterületén mélyítették. A hidegvizes kutak kataszteri száma B-24 (1. sz. kút), B-25 (2.sz. kút), B-27 (3.sz. kút), B-28 (4.sz kút), K-36 (5.sz. kút).  A vízműkutak az 50,0-132,0 m közötti középső és alsópleisztocén vízadó rétegeket csapolják meg.

A vízmű engedélyezett víztermelése a Ht.238/13/1992. vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározottak szerint 168.000 m3/év. A  vízműkutak által szolgáltatott víz minősége vas, mangán és ammóniumtartalom tekintetében esik kifogás alá. A területen a rétegvíz jelenleg nem szennyezett. A vizsgálatokban kimutatott határérték feletti vas-, mangán-, és ammóniumtartalom rétegeredetű.

A térségben a  talajvíz alapvetően szennyezett. A szennyeződés kommunális, és mezőgazdasági ipari eredetű. A vizsgálatok magas nitrát, nitrit ammónium és nátrium koncentrációkat mutattak ki.
Ugyanakkor a MOL Rt. telepén a talajvíztartóban TPH szennyezés is kimutatható volt.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma.
A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A vízbázis védőidomát ki kell jelölni.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.

A talajvíz szennyezettsége veszélyezteti a vízadó rétegek vízminőségét ezért fontos hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson a talajba a talajvízbe. Ennek érdekében a háztartások csatornára kötését szorgalmazni kell, valamint  a régi derítők szakszerű eltömedékelését el kell végezni. Be kell vezetni a zárt trágyatárolást és a képződő szerves és hígtrágya a védőidom felszíni vetületén  kívüli hasznosítását. Az ipari tevékenységek csak műszaki védelemmel folytathatók. A védőidom kijelölése által meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a vízműkutak környezetében. A szennyezett talajvizek még nem érték el az ivóvízadó rétegeket, azonban a sérülékenység ténye miatt hosszabb távon fennáll a veszélyeztetettség. Ennek nyomon követésére folyamatos monitorozást kell végezni.

<< Vissza az elejére

Egyek Vízmű

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Egyek Vízmű

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Egyek vízbázis főbb adatai
Kövizig	Tiszántúli
Vízbázis neve, száma	Egyek vízmű 8014 10
Vízbázis típusa	Rétegvíz
A munkák kivitelezője	AQUIFER  Kft.
A munkák kezdete és befejezése	2001-2003
Termelőkutak száma, szűrőzési mélysége	3 db, 81,20-212,90 m
Figyelő kutak száma, szűrőséi mélysége	-
Éves átlagos termelés (m3/nap)	200
Engedélyezett évi átlagos termelés (m3/nap)	452
Védendőnek javasolt termelés (m3/nap)	1500
Vízbázisról ellátott települések száma, neve	1
Vízbázisról ellátott lakosok száma	6099
Kiépített vízkezelési technológia	Vastalanító
Helyszínelt szennyezőforrások száma, típusa	28 db.
Vízkémiai vizsgálatok száma	29 egyszerű + 2 EU
Védőterület mérete (km2)	0,61

A vizsgálatot végezte:
AQUIFER  Kft.
2001-2003

Az összefoglalót készítette:
TIKOVIZIG, VKK
2006

Az ivóvízbázis környezetének vízföldtani jellemzése

Egyek vízbázisa a Sajó és Hernád hordalékkúp Déli részén helyezkedik el. A területet áttekintve megállapíthatjuk, hogy a levantei vízadók melyek a térség ivóvízbázisát alkotják 100,0-150,0 m-ig homokos, durva homokos kifejlődésű. Helyenként 70,0-80,0 m mélységig csak homok található. A viszonylag egysége homok összletet általában 100,0-140,0 m mélységig csak néhány méter vastagságú agyagos-iszapos féligáteresztő lencsék csíkok szabdalják.
A geofizikai mérések alapján megerősítést nyert, hogy a fedőréteg helyenként teljesen nyitott a felszín közelében, ez a vízbázis sérülékenységét jelzi. A hidrogeológiai ablakok közvetlen kapcsolatot teremthetnek a felszín és a vízadó rétegek között.

A vízbázis állapotának bemutatása

Egyek ivóvízbázis 3 db hidegvizes kútját Egyek belterületén mélyítették. A  3 db hidegvizes kút kataszteri száma K-60 (1. sz. Kút), B-61 (2. sz. kút), B-77 (3.sz. kút).
A kutak a 81,20-121,0 m között települt levantei, és a 185,20-212,90 m között települt felső pannon porozus vízadó rétegeket csapolják meg.
A 3. számú kutat nem üzemeltetik vízminőségi problémák és a kitermelt víz magas gáztartalma miatt.

A vízmű engedélyezett víztermelése a Ht. 239/59/1995. vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározottak szerint 165000 m3/év
A mélyfúrású kutak vize vas és foszfáttartalom tekintetében határérték feletti.

A diagnosztikai vizsgálatok egyértelműen bebizonyították a talajvíz  szennyezettségét, mely szennyezés a sekély rétegvíz tartó rétegek felé terjed. 

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma.
A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése szükséges.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.

A talajvíz szennyezettsége veszélyezteti a vízadó rétegek vízminőségét ezért fontos hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson a talajba a talajvízbe. Ennek érdekében a háztartások csatornára kötését szorgalmazni kell, valamint  a régi derítők szakszerű eltömedékelését el kell végezni. A településen lévő ásott kutak környezetét tisztán kell tartani, abba szennyvizet belevezetni tilos. Be kell vezetni a zárt trágyatárolást és a képződő szerves és hígtrágya védőterületen kívüli hasznosítását. A védőterületen lévő ipari szennyezéseket meg kell szüntetni.
A védőterület kijelölése által meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a vízműkutak környezetében.

<< Vissza az elejére

Hajdúsámson Vízmű

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Hajdúsámson Vízmű

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Hajdúsámson vízbázis főbb adatai
Kövizig	Tiszántúli
Vízbázis neve, száma	Hajdúsámson vízmű 8017 10
Vízbázis típusa	Rétegvíz
A munkák kivitelezője	Debreceni Vízmű Rt.
A munkák kezdete és befejezése	1997-1999
Termelőkutak száma, szűrőzési mélysége	4 db, 149,0-212,0 m
Figyelő kutak száma, szűrőséi mélysége	-
Éves átlagos termelés (m3/nap)	686
Engedélyezett évi átlagos termelés (m3/nap)	1772
Védendőnek javasolt termelés (m3/nap)	2500
Vízbázisról ellátott települések száma, neve	1
Vízbázisról ellátott lakosok száma	10500
Kiépített vízkezelési technológia	Vastalanítás és egyéb
Helyszínelt szennyezőforrások száma, típusa	16 db
Vízkémiai vizsgálatok száma	20 egyszerű + 7 EU
Védőterület mérete (km2)	0,61

A vizsgálatot végezte:
Debreceni Vízmű Rt.
1997-1999

Az összefoglalót készítette:
TIKOVIZIG, VKK
2006

A vízmű környezetének vízföldtani jellemzése

A hajdúsámsoni vízmű a Nyírség Dél-Nyugati részén helyezkedik el. A vízellátás a Nyírségnek ezen a részén általában a mintegy 210,0-220,0 m vastagságú pleisztocén alluviális összletből történik, amely a vízbázistól D-DNy-i irányban haladva elvékonyodik, ÉK-i irányban (Nyírségi tápterület centruma felé) pedig vastagszik. A legjobb vízadó rétegek itt is a regionális elterjedésben nyomozható nagy vastagságú és kedvező vízföldtani tulajdonsággal bíró alsópleisztocén apró-, közép- és durvaszemű, sok helyütt murvás homokrétegek.
A terület potenciális sérülékenységét az egymással hidrodinamikai kapcsolatban álló homokrétegek, az azokat fedő vékony fedőréteg hatása okozza.

A vízbázis állapotának bemutatása

Hajdúsámson ivóvízbázis 4 db hidegvizes kútját Hajdúsámson belterületén mélyítették. A 4 db hidegvizes kút kataszteri száma B-55 (1. sz. kút), B-58 (2. sz. kút), B-70 (3.sz. kút). A 4 sz. kút még nem rendelkezik kataszteri számmal.
A kutak a 150,0-250,0 m  között települt alsópleisztocén porózus vízadó rétegeket csapolják meg.

A vízmű engedélyezett víztermelése a Ht.111/216/2003. vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározottak szerint  300000 m3/év.
A mélyfúrású kutak vize vas mangán és ammónium, arzén tekintetében határérték feletti.

A diagnosztikai vizsgálatok egyértelműen bebizonyították a vízműkutak környezetében a talajvíz  szennyezettségét. A szennyezés antropogén eredetű, a vízvizsgálatok a talaj és sekély rétegvízben határértéket meghaladó nitrát, nitrit, ammónium, klorid, szulfát, KOI és szerves szennyezőanyag koncentrációt mutattak ki. A szennyezések a felső 30,0-35,0 m vastagságú rétegösszletben jelentkeznek.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma.
A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50-100 éves elérési idő) kijelölése szükséges.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.

A talajvíz szennyezettsége veszélyezteti a vízadó rétegek vízminőségét ezért fontos hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson a talajba a talajvízbe. Ennek érdekében a háztartások csatornára kötését szorgalmazni kell, valamint  a régi derítők szakszerű eltömedékelését el kell végezni. A településen lévő ásott kutak környezetét tisztán kell tartani, abba szennyvizet belevezetni tilos. Be kell vezetni a zárt trágyatárolást és a képződő szerves és hígtrágya védőterületen kívüli hasznosítását. A védőterületen lévő szennyezőforrásokat fel kell számolni.
A szennyezett talajvizek még nem érték el az ivóvízadó rétegeket, azonban a sérülékenység ténye miatt hosszabb távon fennáll a veszélyeztetettség. Ennek nyomon követésére folyamatos monitorozást kell végezni.
A védőterület kijelölése által meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a vízműkutak környezetében.

<< Vissza az elejére

Hajdúszoboszló Vízmű

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Hajdúszoboszló Vízmű

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Hajdúszoboszló vízbázis főbb adatai
Kövizig	Tiszántúli
Vízbázis neve, száma	Hajdúszoboszló vízmű 8027 10
Vízbázis típusa	Rétegvíz
A munkák kivitelezője	Viziterv Consult  Kft.
A munkák kezdete és befejezése	2000-2002
Termelőkutak száma, szűrőzési mélysége	19 db, 72,0-128,0 m
Figyelő kutak száma, szűrőséi mélysége	-
Éves átlagos termelés (m3/nap)	5400
Engedélyezett évi átlagos termelés (m3/nap)	8000
Védendőnek javasolt termelés (m3/nap)	10000
Vízbázisról ellátott települések száma, neve	1
Vízbázisról ellátott lakosok száma	25000
Kiépített vízkezelési technológia	Egyéb
Helyszínelt szennyezőforrások száma, típusa	8 db
Vízkémiai vizsgálatok száma	44 egyszerű + 9 EU
Védőterület mérete (km2)	22,9

A vizsgálatot végezte:
Viziterv Consult  Kft.
2000-2002

Az összefoglalót készítette:
TIKOVIZIG, VKK
2006

A vízmű környezetének vízföldtani jellemzése

A hajdúszoboszlói vízműkutak környezete a Nagyalföld neogén medencéjén belül elkülöníthető két tájegység határán fekszik, kisebb részben a Hajdúhát, nagyobb részben a Hortobágy tájegység területére esik. A felszín közelében  löszös iszap vagy agyag-iszapos rétegek rakódtak le. A pleisztocén rétegeket egyrészt kis szemcseméretű iszap, homokliszt, agyag keverékéből álló rétegek másrészt durvább, kevésbé kevert összetételű homokrétegek alkotják. A homokrtétegek vastagsága változó, lencseszerűen ki is ékelődhetnek, helyenként oldalirányban is folyamatosan elváltozhatnak.
A terület potenciális sérülékenységét az egymással hidrodinamikai kapcsolatban álló homokrétegek, az azokat fedő vékony fedőréteg hatása okozza.

A vízbázis állapotának bemutatása

Hajdúszoboszló vízmű a település vízellátását 19 db kúttal oldja meg. A kutak közül 18 db üzemel 1 db kút figyelőkútként működik. A kutak az 50,0-128,90 m közötti középső és alsó pleisztocén porózus rétegeket csapolják meg.

A vízmű engedélyezett víztermelése a Ht. 82/38/1993. vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározottak szerint 2920000 m3/év.
A mélyfúrású kutak vize vas és mangántartalom tekintetében haladják meg a határértéket. A vizsgálatok a vízműkutak vizében kis Mennyiségű TPH tartalmat is kimutattak, amely a feltehetőleg  a felszínhez közelebb lévő nem műrevaló szénhidrogéntárolóból származhatnak.

A vizsgálatok bebizonyították, hogy a vízbázis környezetében mind a feltalaj mind a talajvíz szennyezett, a vízbázist egynelőre nem veszélyeztetik
A vizsgálatok a vízműkutak vizében kis Mennyiségű TPH tartalmat is kimutattak, amely a feltehetőleg  a felszínhez közelebb lévő nem műrevaló szénhidrogéntárolóból származhatnak.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma.
A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése szükséges.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.

A talajvíz szennyezettsége veszélyezteti a vízadó rétegek vízminőségét ezért fontos hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson a talajba a talajvízbe. Ennek érdekében a háztartások csatornára kötését szorgalmazni kell, valamint  a régi derítők szakszerű eltömedékelését el kell végezni. A településen lévő ásott kutak környezetét tisztán kell tartani, abba szennyvizet belevezetni tilos. Be kell vezetni a zárt trágyatárolást és a képződő szerves és hígtrágya védőterületen kívüli hasznosítását. A védőterületen lévő ipari szennyezéseket meg kell szüntetni.
A szennyezett talajvizek még nem érték el az ivóvízadó rétegeket, azonban a sérülékenység ténye miatt hosszabb távon fennáll a veszélyeztetettség. Ennek nyomon követésére folyamatos monitorozást kell végezni.
A védőterület kijelölése által meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a vízműkutak környezetében.

<< Vissza az elejére

Létavértes Vízmű

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Létavértes Vízmű

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Létavértes vízbázis főbb adatai
Kövizig	Tiszántúli
Vízbázis neve, száma	Létavértes vízmű 8038 10
Vízbázis típusa	Rétegvíz
A munkák kivitelezője	AQUIFER  Kft.
A munkák kezdete és befejezése	2001-2005
Termelőkutak száma, szűrőzési mélysége	3 db, 104,0-146,20 m
Figyelő kutak száma, szűrőséi mélysége
Éves átlagos termelés (m3/nap)
Engedélyezett évi átlagos termelés (m3/nap)	630
Védendőnek javasolt termelés (m3/nap)	2600
Vízbázisról ellátott települések száma, neve	1
Vízbázisról ellátott lakosok száma
Kiépített vízkezelési technológia	nincs
Helyszínelt szennyezőforrások száma, típusa	61
Vízkémiai vizsgálatok száma	20 + 4 db EU
Védőterület mérete (km2)	5,6

A vizsgálatot végezte:
AQUIFER  Kft.
2001-2005

Az összefoglalót készítette:
TIKOVIZIG, VKK
2006

Az ivóvízbázis környezetének vízföldtani jellemzése

Létavértes a Nyírség Déli peremén helyezkedik el. Felszínén futóhomok az uralkodó A terület legjelentősebb vízadó képződménye a regionális kiterjedésű alsó-pleisztocén durva és középszemű homok és kavicsos homok. Az ivózbázis fedőjét középsőpleisztocén iszapos, agyagos helyenként finom homok közbetelepülésekkel tarkított rétegsor alkotja. A felső pleisztocén vízadó összletet  többnyire finom homokösszlet képviseli mely közvetlen kapcsolatban áll a talajvíz zónájával. A térségre jellemző a függőleges irányú vízmozgás (negatív nyomásgradiens), így a vízadó rétegek ki vannak téve a szennyeződések felszínről való lejutásának.

A vízbázis állapotának bemutatása

Létavértes ivóvízbázis 4 db hidegvizes kútját Létavértes belterületén mélyítették. A  4 db hidegvizes kút kataszteri száma K-31 (1. sz. Kút), K-38 (2. sz. kút), K-41 (3.sz. kút), K-42 (4.sz. kút).
A kutak a 104,0-146,20 m között települt alsó pleisztocén vízadó rétegeket csapolják meg.

A vízmű engedélyezett víztermelése a Ht. 244/36/1997. vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározottak szerint 230000 m3/év
A mélyfúrású kutak vize vas, mangán, ammónia, arzén, bór koncentrációk tekintetében határérték feletti, melyek rétegeredetűek. A vizsgálatok során a vízműkutakban határértéket meghaladó TPH szennyezést mutattak ki.

A diagnosztikai vizsgálatok egyértelműen bebizonyították a talajvíz  szennyezettségét. A szennyezés oka a település csatornázatlansága, illetve a mezőgazdaság. Ennek megfelelően a vizsgálatok határétéket meghaladó koncentrációkat mutattak ki ammónium, nitrát, nitrit tekintetében.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma.
A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése szükséges.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.

A talajvíz szennyezettsége veszélyezteti a vízadó rétegek vízminőségét ezért fontos hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson a talajba a talajvízbe. Ennek érdekében a háztartások csatornára kötését szorgalmazni kell, valamint  a régi derítők szakszerű eltömedékelését el kell végezni. A településen lévő ásott kutak környezetét tisztán kell tartani, abba szennyvizet belevezetni tilos. Be kell vezetni a zárt trágyatárolást és a képződő szerves és hígtrágya védőterületen kívüli hasznosítását. A védőterületen lévő ipari szennyezéseket meg kell szüntetni.
A szennyezett talajvizek még nem érték el az ivóvízadó rétegeket, azonban a sérülékenység ténye miatt hosszabb távon fennáll a veszélyeztetettség. Ennek nyomon követésére folyamatos monitorozást kell végezni.
A védőterület kijelölése által meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a vízműkutak környezetében.

<< Vissza az elejére

Nyíradony-Tamásipuszta Vízmű

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Nyíradony-Tamásipuszta Vízmű

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Nyíradony-Tamásipuszta vízbázis főbb adatai
Kövizig	Tiszántúli
Vízbázis neve, száma	Nyíradony-Tamásipuszta vízmű 8013 30
Vízbázis típusa	Rétegvíz
A munkák kivitelezője	Geohidroterv Kft.
A munkák kezdete és befejezése	1999-2001
Termelőkutak száma, szűrőzési mélysége	2 db, 45,10-77,40 m
Figyelő kutak száma, szűrőséi mélysége	-
Éves átlagos termelés (m3/nap)	6,30
Engedélyezett évi átlagos termelés (m3/nap)	3
Védendőnek javasolt termelés (m3/nap)	200
Vízbázisról ellátott települések száma, neve	1
Vízbázisról ellátott lakosok száma	300
Kiépített vízkezelési technológia	Vastalanítás
Helyszínelt szennyezőforrások száma, típusa	6 db
Vízkémiai vizsgálatok száma	10 egyszerű + 2 EU
Védőterület mérete (km2)	0,67

A vizsgálatot végezte:
Geohidroterv Kft.
1999-2001

Az összefoglalót készítette:
TIKOVIZIG, VKK
2006

A vízmű környezetének vízföldtani jellemzése

Nyíradony-Tamásipuszta vízbázisa a Nyírség Dél-nyugati részén helyezkedik el. A felszíni néhány deciméteres talajképződmények alatt lencsés iszap-agyag betelepülésű homokos-homoklisztes képződmények találhatók egyben a talajvíztartót is alkotva mintegy terep alatti 8,0 m mélységig.
A rétegvíztartók finomés középszemű homok rétegekből állnak. A homokszinteket egymástól iszap-agyaglencsés rétegek választják el.
A terület potenciális sérülékenységét az egymással hidrodinamikai kapcsolatban álló homokrétegek, az azokat fedő vékony fedőréteg hatása okozza.

A vízbázis állapotának bemutatása

Nyíradony-Tamásipuszta ivóvízbázis hidegvizes kútjait Nyíradony-Tamásipuszta belterületén mélyítették. Az vízműtelepen található hidegvizes kutak kataszteri száma B-28 (1. sz. kút), B-1 (2.sz. kút). Az 1. sz.  vízműkút talpmélysége 83,0  m és a  középsőpleisztocén porózus rétegeket, a 2. sz.  vízműkút talpmélysége 57,0  m és a  felsőpleisztocén porózus vízadókat csapolja meg.

A vízmű engedélyezett víztermelése a Ht.2703/13/1995. vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározottak szerint 1000 m3/év. A termeltetett II. számú vízműkút által szolgáltatott víz minősége vas, mangán, ammónium és arzéntartalom tekintetében esik kifogás alá. A vizsgálatokban kimutatott határérték feletti vas-, mangán-, és ammóniumtartalom és arzéntartalom rétegeredetű.
A hálózatba kerülés előtt vízkezelés történik. AZ I. számú kút tartalékkútként működik.

A térségben a  talajvíz alapvetően szennyezett. A szennyeződés kommunális, mezőgazdasági és a településen áthaladó közlekedési út sózásos jégmentesítéséből származó.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma.
A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése szükséges.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.

A talajvíz szennyezettsége veszélyezteti a vízadó rétegek vízminőségét ezért fontos hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson a talajba a talajvízbe. Ennek érdekében a háztartások csatornára kötését szorgalmazni kell, valamint  a régi derítők szakszerű eltömedékelését el kell végezni. Be kell vezetni a zárt trágyatárolást és a képződő szerves és hígtrágya védőterületen kívüli hasznosítását. A védőterület kijelölése által meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a vízműtelep környezetében. A szennyezett talajvizek még nem érték el az ivóvízadó rétegeket, azonban a sérülékenység ténye miatt hosszabb távon fennáll a veszélyeztetettség. Ennek nyomon követésére folyamatos monitorozást kell végezni.

<< Vissza az elejére

Nyírmártonfalva Vízmű

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Nyírmártonfalva Vízmű

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Nyírmártonfalva vízbázis főbb adatai
Kövizig	Tiszántúli
Vízbázis neve, száma	Nyírmártonfalva vízmű 8018 100
Vízbázis típusa	Rétegvíz
A munkák kivitelezője	Víziterv Consult  Kft.
A munkák kezdete és befejezése	2001-2003
Termelőkutak száma, szűrőzési mélysége	2 db, 177,0-241,0 m
Figyelő kutak száma, szűrőséi mélysége
Éves átlagos termelés (m3/nap)
Engedélyezett évi átlagos termelés (m3/nap)	156
Védendőnek javasolt termelés (m3/nap)	1000
Vízbázisról ellátott települések száma, neve	1
Vízbázisról ellátott lakosok száma	2145
Kiépített vízkezelési technológia	Gáztalanító
Helyszínelt szennyezőforrások száma, típusa	3 db.
Vízkémiai vizsgálatok száma	15 egyszerű + 3 EU
Védőterület mérete (km2)	2,77

A vizsgálatot végezte:
Víziterv Consult  Kft.
2001-2003

Az összefoglalót készítette:
TIKOVIZIG, VKK
2006

A vízmű környezetének vízföldtani jellemzése

Nyírmártonfalva vízbázisa a Nyírség hátsági részéhez tartozik hidrogeológiai szempontból. Nyírmártonfalava domborzati szempontból szigorúan véve már kiesik a kiemelt hátsági területről, a lefelé történő szivárgás mellett már az oldalirányú vízmozgás is jellemző. A talajvíz feltehetően nagyobbrészt vertikálisan lefelé mozog 1%-nál kisebb gradienssel.
A vízbázis kútjai a felsőpannon vízadó rétegeket csapolják meg. Az nyírmártonfalvai területen elsősorban a homokrétegek agyagos homok, homokos agyag, homoklisztes agyag váltakozása a jellemző. A geofizikai vizsgálatok kimutatták, hogy a felső 50 m-ben csak alárendelten fordulnak elő iszapos agyagos közbetelepülések. Egybefüggő viszonylag vastag jó vízzáró réteg a területen nem jelölhető ki.

A vízbázis állapotának bemutatása

Nyírmártonfalva ivóvízbázis 2 db hidegvizes kútját Nyírmártonfalva belterületén mélyítették. A  2db hidegvizes kút kataszteri száma B-19 (1. sz. Kút), illetve B-21 (2. sz. kút). Az 1. számú kút talpmélysége 249,0  m és a 218,0-241,0 m közötti felső pannon porózus rétegeket csapolja meg. A 2. számú kút talpmélysége 240,0 m és a 177,0-233,0 m közötti felső pannon vízadóból nyeri a vizet.

A vízmű engedélyezett víztermelése a Ht. 245/17/1995. vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározottak szerint 57000 m3/év.
A mélyfúrású kutak vize ivóvízminőségű, a kitermelt víz gáztalanításra szorul.

A talajvízvizsgálatok bebizonyították, hogy a talajvíz szennyezett. A szennyeződés kommunális és mezőgazdasági eredetű, nitrogénszármazékok tekintetében mutattak ki határérték feletti koncentrációkat.
A vízműkutak vízminőség vizsgálata azt mutatta, hogy a szennyeződések a vízműkutakat nem érték el.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma. A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése szükséges.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.

Tekintettel a területre jellemző negatív hidraulikus gradiensre a vízműkutak vize nagymértékben veszélyeztetett, melyet a fedőréteg vizének minősége is igazol. Veszélyeztetett egyrészt azáltal, hogy a kutak belterületen helyezkednek el, másrészt pedig a talajvíz szennyezettnek bizonyult.  
A talajvíz szennyezettsége veszélyezteti a vízadó rétegek vízminőségét ezért fontos hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson a talajba a talajvízbe. Ennek érdekében a háztartások csatornára kötését szorgalmazni kell, valamint  a régi derítők szakszerű eltömedékelését el kell végezni. A településen lévő ásott kutak környezetét tisztán kell tartani, abba szennyvizet belevezetni tilos. Be kell vezetni a zárt trágyatárolást és a képződő szerves és hígtrágya védőterületen kívüli hasznosítását. A védőterület kijelölése által meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a vízműkutak környezetében.

<< Vissza az elejére

Polgár Vízmű

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Polgár Vízmű

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Polgár vízbázis főbb adatai
Kövizig	Tiszántúli
Vízbázis neve, száma	Polgár vízmű 8003 10
Vízbázis típusa	Rétegvíz
A munkák kivitelezője	VIKUV Rt.
A munkák kezdete és befejezése	1998-2000
Termelőkutak száma, szűrőzési mélysége	5 db, 76,0-145,0 m
Figyelő kutak száma, szűrőséi mélysége	-
Éves átlagos termelés (m3/nap)	862
Engedélyezett évi átlagos termelés (m3/nap)	1580
Védendőnek javasolt termelés (m3/nap)	2000
Vízbázisról ellátott települések száma, neve	1
Vízbázisról ellátott lakosok száma	8500
Kiépített vízkezelési technológia	Vas és mangántalanítás
Helyszínelt szennyezőforrások száma, típusa	12 db
Vízkémiai vizsgálatok száma	12 egyszerű + 3 EU
Védőterület mérete (km2)	1,95

A vizsgálatot végezte:
VIKUV Rt.
1998-2000

Az összefoglalót készítette:
TIKOVIZIG, VKK
2006

A vízmű környezetének vízföldtani jellemzése

Polgár vízbázisa a Hortobágy Észak-nyugati szegélyén helyezkedik el a Borsodi ártér szomszédságában. A mélyfúrású vízműkutakkal 150,0 m mélységig igénybe vett vízműves rétegtárolókat a pleisztocén korban lerakódott folyóvízi eredetű homok, alárendelten kavicsos homok üledékek alkotják. A rétegvíz tartók között agyagos kifejlődésű elválasztó vízrekesztő rétegek települtek. A fedőképződmény ugyancsak a ebből a korból származó talajvíztartó, amely agyag, homok, homokliszt rétegekből épül fel
A terület potenciális sérülékenységét az egymással hidrodinamikai kapcsolatban álló homokrétegek, az azokat fedő vékony fedőréteg hatása okozza.

A vízbázis állapotának bemutatása

Polgár ivóvízbázis 5 db hidegvizes kútját Polgár belterületén mélyítették. A  5 db hidegvizes kút kataszteri száma B-16 (1. sz. Kút), B-80 (2. sz. kút), B-86 (3.sz. kút),  B-91 (4.sz. kút), B-107 (6.sz. kút).
A kutak a 75,0-103,0 m között települt középső pleisztocén porózus vízadó rétegeket csapolják meg.

A vízmű engedélyezett víztermelése a Ht. 106/07/1992. vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározottak szerint 336000 m3/d.
A vízműkutak vízminőség vizsgálata azt mutatta, hogy a szennyeződések a vízműkutakat nem érték el. A rétegeredetűnek tekinthető vas- és mangán koncentrációtól eltekintve semmilyen káros alkotót nem mutattak ki a  vízben, a kitermelt vizet vas- és mangántalanítják.

A talajvíz szennyezésénél a város felületi szennyezőként jelentkezik, a szennyvíztelep környezetében a talajvíz egyértelműen szennyezett. A határértéket meghaladó koncentrációk ammónium, nitrát, nitrit, klorid és szulfát esetében áll fenn.
A településen lévő MOL telephelyen az ásványolaj szennyezés a talajvíz mélyebb rétegeibe is eljutott.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma.
A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése szükséges.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.

A talajvíz szennyezettsége veszélyezteti a vízadó rétegek vízminőségét ezért fontos hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson a talajba a talajvízbe. Ennek érdekében a háztartások csatornára kötését szorgalmazni kell, valamint  a régi derítők szakszerű eltömedékelését el kell végezni. Be kell vezetni a zárt trágyatárolást és a képződő szerves és hígtrágya védőterületen kívüli hasznosítását. A védőterületen lévő ipari szennyezéseket meg kell szüntetni.
A védőterület kijelölése által meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a vízműkutak környezetében.

<< Vissza az elejére

Tiszalök Vízmű

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Tiszalök Vízmű

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Tiszalök vízbázis főbb adatai
Kövizig	Tiszántúli
Vízbázis neve, száma	Tiszalök vízmű 14114 10
Vízbázis típusa	Rétegvíz
A munkák kivitelezője	Geokomplex  Kft.
A munkák kezdete és befejezése	2000-2002
Termelőkutak száma, szűrőzési mélysége	3 db, 51,70-131,0 m
Figyelő kutak száma, szűrőséi mélysége	1 db, 96,40-131,0 m
Éves átlagos termelés (m3/nap)	1020
Engedélyezett évi átlagos termelés (m3/nap)	1096
Védendőnek javasolt termelés (m3/nap)	2500
Vízbázisról ellátott települések száma, neve	1
Vízbázisról ellátott lakosok száma	6300
Kiépített vízkezelési technológia	Vas és mangántalanítás
Helyszínelt szennyezőforrások száma, típusa	15 db
Vízkémiai vizsgálatok száma	38 egyszerű + 7 EU
Védőterület mérete (km2)	0,92

A vizsgálatot végezte:
Geokomplex  Kft.
2000-2002

Az összefoglalót készítette:
TIKOVIZIG, VKK
2006

A vízmű környezetének vízföldtani jellemzése

Tiszalök vízbázisa a Hajdúság Északi peremén helyezkedik el. A térségben a talajok túlnyomó része
Alföldi mészlepedékes csernozjom, melyek jó víznyelő vízvezetésű talajok.  A térségben a víznyerés szempontjából jelentős folyóvízi üledékkel jellemezhető felszínközeli pleisztocén összlet mintegy 150,0 m vastagságban rakódott le a pannon térszínen. Anyaga erősen rétegzett, alsó részén a durvább szemcsézettségű homokok, kavicsok túlsúlya a jellemzőbb, míg a felső részére a finomszemű homokok, közetliszt, iszap, agyag ülepedett le.
A terület potenciális sérülékenységét az egymással hidrodinamikai kapcsolatban álló homokrétegek, az azokat fedő vékony fedőréteg hatása okozza.

A vízbázis állapotának bemutatása

Tiszlök ivóvízbázis 3 db hidegvizes kútját és 1 db figyelőkútját Tiszalök belterületén mélyítették.  A településen található 4 db vízműkút kataszteri száma B-55 (1. sz. Kút), B-58 (2. sz. kút), B-69 (3/a.sz. kút), B-67 (4.sz. kút). A kutak az 57,0-131,0 m közötti középső és alsópleisztocén porózus rétegeket csapolják meg.

A vízmű engedélyezett víztermelése a Ht. 391/66/1994. vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározottak szerint 400000 m3/év. A kitermelt víz vas- és mangántalanításra szorul.
A vízműkutak vízminőség vizsgálata azt mutatta, hogy a szennyeződések a vízműkutakat nem érték el. A rétegeredetűnek tekinthető ammónium vas és mangántartalom tekintetén határérték felleti koncentrációkat mutattak ki. PAH vegyületeket mutattak ki a 3/a. és 4. számú kút vizében

A talajvízvizsgálatok bebizonyították, hogy a talajvíz szennyezett. Nitrogénszármazékok klorid és szulfát tekintetében mutattak ki határérték feletti értékeket. A szennyeződés döntően kommunális jellegű.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma. A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése szükséges.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.
A talajvíz szennyezettsége veszélyezteti a vízadó rétegek vízminőségét ezért fontos hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson a talajba a talajvízbe. Ennek érdekében a háztartások csatornára kötését szorgalmazni kell, valamint  a régi derítők szakszerű eltömedékelését el kell végezni. Be kell vezetni a zárt trágyatárolást és a képződő szerves és hígtrágya védőterületen kívüli hasznosítását. A védőterület kijelölése által meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a vízműtelep környezetében. A szennyezett talajvizek még nem érték el az ivóvízadó rétegeket, azonban a sérülékenység ténye miatt hosszabb távon fennáll a veszélyeztetettség. Ennek nyomon követésére folyamatos monitorozást kell végezni.

<< Vissza az elejére

Tiszavasvári Vízmű

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Tiszavasvári Vízmű

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Tiszavasvári vízbázis főbb adatai
Kövizig	Tiszántúli
Vízbázis neve, száma	Tiszavasvári vízmű 14141 10
Vízbázis típusa	Rétegvíz
A munkák kivitelezője	Geohidroterv Kft.
A munkák kezdete és befejezése	1997-1999
Termelőkutak száma, szűrőzési mélysége	5 db, 56,0-143,0 m
Figyelő kutak száma, szűrőséi mélysége	-
Éves átlagos termelés (m3/nap)	2191
Engedélyezett évi átlagos termelés (m3/nap)	2748
Védendőnek javasolt termelés (m3/nap)	4000
Vízbázisról ellátott települések száma, neve	1
Vízbázisról ellátott lakosok száma	14844
Kiépített vízkezelési technológia	Vastalanítás
Helyszínelt szennyezőforrások száma, típusa	18 db
Vízkémiai vizsgálatok száma	34 egyszerű + 3 EU
Védőidom felszíni vetülete (km2)	7,78

A vizsgálatot végezte:
Geohidroterv Kft.
1997-1999

Az összefoglalót készítette:
TIKOVIZIG, VKK
2006

A vízmű környezetének vízföldtani jellemzése

A vízadó szempontjából jelentős, folyóvízi üledékkele jellemezhető pleisztocén összlet mintegy 150,0 m vastagságban rakódott le a pannon térszínen. Anyaga erősen rétegzett, alsó részén durvább szemcsézettségű homokok, kavicsok túlsúlya a jellemzőbb, míg a felső pleisztocénban finomszemű homokok, kőzetliszt, iszap agyag ülepedett le. A talajok közül a térségben a a legnagyobb részarányt a agyagos vályog fizikai féleségű réti szolonyec talajok képezik.     
A terület potenciális sérülékenységét az egymással hidrodinamikai kapcsolatban álló homokrétegek, és az azokat fedő vékony fedőréteg hatása okozza.

A vízbázis állapotának bemutatása

Tiszavasvári ivóvízbázis hidegvizes kútjait Tiszavasvári belterületén mélyítették. A hidegvizes kutak kataszteri száma K-67 (1. sz. kút), K-75 (2.sz. kút), B-89 (3.sz. kút), B-90 (4.sz kút), B-92 (5.sz. kút).  A vízműkutak az 50,0-150,0 m közötti középső és alsópleisztocén vízadó rétegeket csapolják meg.

A vízmű engedélyezett víztermelése a Ht.315/76/1994. vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározottak szerint 1.003.000 m3/év. A területen a rétegvíz jelenleg nem szennyezett. A vizsgálatokban kimutatott határérték feletti vas-, mangán-, és ammóniumtartalom rétegeredetű.

A térségben a  talajvíz alapvetően szennyezett. A szennyeződés kommunális, és mezőgazdasági eredetű. A vizsgálatok magas nitrát, ammónium, klorid, szulfát és nátrium koncentrációkat mutattak ki.
A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma.
A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A vízbázis védőidomát ki kell jelölni.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.

A talajvíz szennyezettsége veszélyezteti a vízadó rétegek vízminőségét ezért fontos hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson a talajba a talajvízbe. Ennek érdekében a háztartások csatornára kötését szorgalmazni kell, valamint  a régi derítők szakszerű eltömedékelését el kell végezni. Be kell vezetni a zárt trágyatárolást és a képződő szerves és hígtrágya a védőidom felszíni vetületén  kívüli hasznosítását. A védőidom kijelölése által meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a vízműtelep környezetében. A szennyezett talajvizek még nem érték el az ivóvízadó rétegeket, azonban a sérülékenység ténye miatt hosszabb távon fennáll a veszélyeztetettség. Ennek nyomon követésére folyamatos monitorozást kell végezni.

<< Vissza az elejére

Újszentmargita Vízmű

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Újszentmargita Vízmű

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Újszentmargita vízbázis főbb adatai
Kövizig	Tiszántúli
Vízbázis neve, száma	Újszentmargita vízmű 8007 10
Vízbázis típusa	Rétegvíz
A munkák kivitelezője	Geokomplex Kft.
A munkák kezdete és befejezése	2001-2003
Termelőkutak száma, szűrőzési mélysége	2 db 43,0-60,0 m, 146,0-170,0 m
Figyelő kutak száma, szűrősési mélysége	-
Éves átlagos termelés (m3/nap)	123
Engedélyezett évi átlagos termelés (m3/nap)	126
Védendőnek javasolt termelés (m3/nap)	500
Vízbázisról ellátott települések száma, neve	1
Vízbázisról ellátott lakosok száma	1728
Kiépített vízkezelési technológia	Vas-mangántalanító
Helyszínelt szennyezőforrások száma, típusa	17 db kommunális, mezőgazdasági
Vízkémiai vizsgálatok száma	24+ 1 db EU
Védőterület mérete (km2)	1,32

A vizsgálatot végezte:
Geokomplex Kft.
2001-2003

Az összefoglalót készítette:
TIKOVIZIG, VKK
2006

A vízmű környezetének vízföldtani jellemzése

Újszentmargita vízbázisa a Hortobágy Északi részén fekszik, amely a Tisza egykori ártereinek egyike. A térségben agyagos vályog, agyag összetételű a talaj, mely szennyezés érzékenység szempontjából igen gyenge víznyelésű és vízvezető képességű erősen víztartó. A vízbázis kútjai a felsőpleisztocén és a levantei rétegeket csapolják meg. Az újszentmatórgitai területen elsősorban a homokrétegek és agyagos-iszapos rétegek váltakozása a jellemző. A homokrétegek között ritkábban homokos agyag, gyakrabban agyagos-iszapos rétegek illetve agyagcsíkokkal szabdalt homokok jellemzőek. A felső pleisztocén képződmények között a másutt jellemző kavicsos összletek nem találhatók meg.
A terület potenciális sérülékenységét az egymással hidrodinamikai kapcsolatban álló homokrétegek, az azokat fedő vékony fedőréteg hatása okozza.

A vízbázis állapotának bemutatása

Újszentmargita ivóvízbázis 2 db hidegvizes kútját Újszentmargita belterületén mélyítették. Az vízműtelepen található 2db hidegvizes kút kataszteri száma B-46 (1. sz. Kút), illetve B-43 (2. sz. kút). Az 1. számú kút talpmélysége 178,0  m és a 146,0-170,0 m közötti levantei porozus rétegeket csapolja meg. A 2. számú kút talpmélysége 64,0 m és a 43,0-60,0 m közötti pleisztocén vízadóból nyeri a vizet.

A vízmű engedélyezett víztermelése a Ht. 253/64/2000. vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározottak szerint 46000 m3/év.
A mélyfúrású kutak vizét búvárszivattyúk nyomják a tárolómedencére telepített gáztalanítóra, innen a szivattyúk közös nyomócsövön keresztül a szűrőterembe nyomják a nyersvizet amely 4 db szűrőtartályon keresztül (2db vastalanító+2 db aktív szénszűrő) a szűrtvíztárolóba kerül, és innen kerül a hálózatba. A vízműkutak vízminőség vizsgálata azt mutatta, hogy a szennyeződések a vízműkutakat nem érték el. A rétegeredetűnek tekinthető ammónium koncentrációtól eltekintve semmilyen káros alkotót nem mutattak ki a  vízben.

A talajvízvizsgálatok bebizonyították, hogy a talajvíz szennyezett. A szennyeződés kommunális és mezőgazdasági eredetű. A szennyeződés permanensnak tekinthető, mivel ammónium, nitrit és a megnövekedett KOI is jelzi a nitrát és a klorid mellett. A vas és mangántartalom egyenletes elterjedése miatt rétegeredetűnek tekinthető.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma. A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése csak akkor szükséges, ha a 2. számú kút termelése 150 m3/d-ot meghaladja.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése szükséges.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.

 A talajvíz szennyezettsége veszélyezteti a vízadó rétegek vízminőségét ezért fontos hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson a talajba a talajvízbe. Ennek érdekében a háztartások csatornára kötését szorgalmazni kell, valamint  a régi derítők szakszerű eltömedékelését el kell végezni. Be kell vezetni a zárt trágyatárolást és a képződő szerves és hígtrágya védőterületen kívüli hasznosítását.
A szennyezett talajvizek még nem érték el az ivóvízadó rétegeket, azonban a sérülékenység ténye miatt hosszabb távon fennáll a veszélyeztetettség. Ennek nyomon követésére folyamatos monitorozást kell végezni.
A védőterület kijelölése által meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a vízműtelep környezetében.

<< Vissza az elejére

Újszentmargita-Tuka Vízmű

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Újszentmargita-Tuka Vízmű

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Újszentmargita-Tuka vízbázis főbb adatai
Kövizig	Tiszántúli
Vízbázis neve, száma	Újszentmargita-Tuka vízmű 8007 20
Vízbázis típusa	Rétegvíz
A munkák kivitelezője	Geokomplex Kft.
A munkák kezdete és befejezése	1999-2001
Termelőkutak száma, szűrőzési mélysége	1 db, 36,47-49,90 m
Figyelő kutak száma, szűrőséi mélysége	-
Éves átlagos termelés (m3/nap)	3
Engedélyezett évi átlagos termelés (m3/nap)	3,80
Védendőnek javasolt termelés (m3/nap)	200
Vízbázisról ellátott települések száma, neve	1
Vízbázisról ellátott lakosok száma	85
Kiépített vízkezelési technológia	Nincs
Helyszínelt szennyezőforrások száma, típusa	2 db
Vízkémiai vizsgálatok száma	13 egyszerű + 2 EU
Védőterület mérete (km2)	1,31

A vizsgálatot végezte:
Geokomplex Kft.
1999-2001

Az összefoglalót készítette:
TIKOVIZIG, VKK
2006

A vízmű környezetének vízföldtani jellemzése

Újszentmargita-Tuka vízbázisa a Hortobágy Északi részén fekszik, amely a Tisza egykori ártereinek egyike. A térségben vályog, agyagos vályog, agyag összetételű a talaj, mely szennyezés érzékenység szempontjából igen gyenge víznyelésű és vízvezető képességű erősen víztartó. A vízbázis kútja a felsőpleisztocén vízadó rétegeket csapolja meg.
Feltűnő jelenség hogy a felső pleisztocénban kavics réteg nem rakódott le. A vízadó összlet közép és durvaszemcséjű homok kifejlődésű, amit csak egészen vékony vízzáró közbetelepülések tagolnak.
A terület potenciális sérülékenységét az egymással hidrodinamikai kapcsolatban álló homokrétegek, az azokat fedő vékony fedőréteg hatása okozza.

A vízbázis állapotának bemutatása

Újszentmargita-Tuka ivóvízbázis hidegvizes kútját Újszentmargita-Tuka belterületén mélyítették. Az vízműtelepen található hidegvizes kút kataszteri száma B-49. A  vízműkút talpmélysége 53,30  m és a 36,47-49,90 m közötti felsőpleisztocén porózus rétegeket csapolja meg.

A vízmű engedélyezett víztermelése a Ht. 1328/26/1993. vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározottak szerint 1400 m3/év. A területen a rétegvíz jelenleg nem szennyezett. A vizsgálatokban kimutatott határérték feletti vas-, mangán-, és ammóniumtartalom rétegeredetű. A szennyeződési folyamat kezdődését jelenthetik azonban, a már-már karakterisztikusnak tekinthető foszfát és szulfid ionok.

A térségben a  talajvíz alapvetően szennyezett. A szennyeződés intenzív mezőgazdasági eredetű, és annak csaknem minden vonzata kimutatható volt a vízmintákban. Műtrágyázásra utal a szulfát, klorid, foszfát jelenléte. Szerves trágyázásra utal a nitrát és klorid helyenként nagymérvű megemelkedése.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma.
A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése szükséges.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.
A talajvíz szennyezettsége veszélyezteti a vízadó rétegek vízminőségét ezért fontos hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson a talajba a talajvízbe. Ennek érdekében a háztartások csatornára kötését szorgalmazni kell, valamint  a régi derítők szakszerű eltömedékelését el kell végezni. Be kell vezetni a zárt trágyatárolást és a képződő szerves és hígtrágya védőterületen kívüli hasznosítását. A szennyezett talajvizek még nem érték el az ivóvízadó rétegeket, azonban a sérülékenység ténye miatt hosszabb távon fennáll a veszélyeztetettség. Ennek nyomon követésére folyamatos monitorozást kell végezni.
A védőterület kijelölése által meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a vízműtelep környezetében.

<< Vissza az elejére

Újtikos-Tiszagyulaháza Vízmű

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Újtikos-Tiszagyulaháza Vízmű

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Újtikos-Tiszagyulaháza vízbázis főbb adatai
Kövizig	Tiszántúli
Vízbázis neve, száma	Újtikos-Tiszagyulaháza vízmű
Vízbázis típusa	Rétegvíz
A munkák kivitelezője	BKMI  Kft.
A munkák kezdete és befejezése	2002-2003
Termelőkutak száma, szűrőzési mélysége	2 db, 94,0-119,50 m
Figyelő kutak száma, szűrőséi mélysége	-
Éves átlagos termelés (m3/nap)	170
Engedélyezett évi átlagos termelés (m3/nap)	200
Védendőnek javasolt termelés (m3/nap)	300
Vízbázisról ellátott települések száma, neve	2
Vízbázisról ellátott lakosok száma	1900
Kiépített vízkezelési technológia	-
Helyszínelt szennyezőforrások száma, típusa	0
Vízkémiai vizsgálatok száma	6 + 2 db EU
Védőidom felszíni vetülete (km2)	0,81

A vizsgálatot végezte:
BKMI  Kft.
2002-2003

Az összefoglalót készítette:
TIKOVIZIG, VKK
2006

A vízmű környezetének vízföldtani jellemzése

Újtikos-Tiszagyulaháza vízbázisa a Sajó és Hernád hordalékkúpján települ.
A felszínen megjelenő képződmények különböző vízáteresztő képességű kőzetek, agyagok, iszapos homokok, vagy homokok, amelyek a kifejlődésének függvényében a helyi beszivárgás lehetősége és ezzel a talajvíz felszín felőli szennyeződésérzékenysége változik.
A vízbázis kútjai az alsópleisztocén vízadó rétegeket csapolják meg.
A területen elsősorban a homokrétegek agyag, homok, kavics, iszapos agyag kavicsos homok váltakozása a jellemző.

A vízbázis állapotának bemutatása

Újtikos-Tiszagyulaháza ivóvízbázis 2 db hidegvizes kútját Újtikos és Tiszagyulaháza települések belterületén mélyítették. A  2db hidegvizes kút kataszteri száma B-17 (1. sz. Kút Újtikos), illetve B-9 (2. sz. kút Tiszagyulaháza). Az 1. számú kút talpmélysége 125,0  m és a 98,50-119,50,0 m közötti alsó pleisztocén porózus rétegeket csapolja meg. A 2. számú kút talpmélysége 107,0 m és a 94,0-103,50 m közötti alsó pleisztocén vízadóból nyeri a vizet. A két település vízigényét az újtikosi vízműkútról elégítik ki a tiszagyulaházai tartalék célokat szolgál.

A vízmű engedélyezett víztermelése a Ht. 133/06/1992. vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározottak szerint 73000 m3/év.
A mélyfúrású kutak vize vas és mangántartalom tekintetében meghaladják a határértéket.

A talajvízvizsgálatok bebizonyították, hogy a talajvíz szennyezett. A szennyeződés kommunális és mezőgazdasági eredetű, nitrogénszármazékok és klorid tekintetében mutattak ki határérték feletti koncentrációkat.
A vízműkutak vízminőség vizsgálata azt mutatta, hogy a szennyeződések a vízműkutakat nem érték el.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma. A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A védőidom kijelölése szükséges.

Az Útikos-Tiszagyulaházai vízmű vízbázisa nem sérülékeny

A talajvíz szennyezettsége veszélyezteti a vízadó rétegek vízminőségét ezért fontos hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson a talajba a talajvízbe. Ennek érdekében a háztartások csatornára kötését szorgalmazni kell, valamint  a régi derítők szakszerű eltömedékelését el kell végezni. A településen lévő ásott kutak környezetét tisztán kell tartani, abba szennyvizet belevezetni tilos. Be kell vezetni a zárt trágyatárolást..
A szennyezett talajvizek még nem érték el az ivóvízadó rétegeket, azonban a sérülékenység ténye miatt hosszabb távon fennáll a veszélyeztetettség. Ennek nyomon követésére folyamatos monitorozást kell végezni.

<< Vissza az elejére

Vámospércs Vízmű

Vízbázisvédelmi Célprogram
Üzemelő sérülékeny ivóvízbázisok biztonságba helyezése

Vámospércs Vízmű

Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság

Vámospércs vízbázis főbb adatai
Kövizig	Tiszántúli
Vízbázis neve, száma	Vámospércs vízmű 8024 10
Vízbázis típusa	Rétegvíz
A munkák kivitelezője	Golder Associates (Hungary) Kft.
A munkák kezdete és befejezése	2000-2001
Termelőkutak száma, szűrőzési mélysége	4 db, 33,0-100,0 m
Figyelő kutak száma, szűrőséi mélysége	-
Éves átlagos termelés (m3/nap)	363
Engedélyezett évi átlagos termelés (m3/nap)	1095
Védendőnek javasolt termelés (m3/nap)	1500
Vízbázisról ellátott települések száma, neve	1
Vízbázisról ellátott lakosok száma	5472
Kiépített vízkezelési technológia	Vastalanítás
Helyszínelt szennyezőforrások száma, típusa	14 db
Vízkémiai vizsgálatok száma	29 egyszerű + 3 EU
Védőterület mérete (km2)	2,64

A vizsgálatot végezte:
Golder Associates (Hungary) Kft.
2000-2001

Az összefoglalót készítette:
TIKOVIZIG, VKK
2006

A vízmű környezetének vízföldtani jellemzése

Vámospércs a Nyírség Déli részén helyezkedik el Vámospércs belterületi részétől Keleti irányban. A negyedidőszaki rétegek vastagsága eléri a 125,0 m-t. A rétegsor felső része igen változatos, 2,0-10,0 m vastag apróhomokos és iszapos agyag rétegek sűrű váltakozásából áll. Általános elterjedésű viszont a 85,0-105,0 m mélységben települő apró-középszemű homokréteg, amely a térség legjelentősebb vízadója. E szint alatt a -levantei vízadó rétegekig- a levantei üledékek  túlnyomóan finomszemű, iszapos és agyagos képződményekből állnak, és csak elvétve fordulnak elő vékonyabb homokos szintek.

A vízbázis állapotának bemutatása

Vámospércs ivóvízbázis 5 db hidegvizes kútját Vámospércs külterületén mélyítették. Az 5 db hidegvizes kút kataszteri száma K-38 (1. sz. kút), K-20 (2. sz. kút), K-39 (3.sz. kút),  K-40 (4.sz. kút), K-44 (5.sz. kút).
A kutak a 33,0-55,0 m között, és a 81,0-130,0 m között települt pleisztocén porózus vízadó rétegeket csapolják meg.
A K-39 kataszteri számú 63,0 m talpmélységű kút vízszintmegfigyelő kútként üzemel.

A vízmű engedélyezett víztermelése a Ht. 364/75/1994. vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározottak szerint  1095 m3/d.
A mélyfúrású kutak vize vas mangán és ammónium tekintetében határérték feletti, a kitermelt víz gáztalanításra szorul.

A diagnosztikai vizsgálatok egyértelműen bebizonyították a vízműkutak környezetében a talajvíz  szennyezettségét, mely szennyezés a sekély rétegvíz tartó rétegek felé terjed.  Ez mind a szénhidrogénnel való, mind a szikkasztásból származó  szennyezettségre vonatkozóan igaz.

A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet előírásai szerint meghatározásra került a vízbázis védőidoma. A belső védőövezet (20 napos elérési idő)  kijelölése nem szükséges, a kutak körüli 10 m sugarú védőövezetet ki kell jelölni.
A külső védőövezet (6 hónapos elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet A zónája (5 éves elérési idő) kijelölése nem szükséges.
A hidrogeológiai védőövezet B zónája (50 éves elérési idő) kijelölése szükséges.

A vízbázis sérülékeny ezért a bitztonságba helyezéséről és biztonságban tartásáról gondoskodni kell.

A talajvíz szennyezettsége veszélyezteti a vízadó rétegek vízminőségét ezért fontos hogy minél kevesebb szennyezőanyag jusson a talajba a talajvízbe. Ennek érdekében a háztartások csatornára kötését szorgalmazni kell, valamint  a régi derítők szakszerű eltömedékelését el kell végezni. A településen lévő ásott kutak környezetét tisztán kell tartani, abba szennyvizet belevezetni tilos. Be kell vezetni a zárt trágyatárolást és a képződő szerves és hígtrágya védőterületen kívüli hasznosítását. A védőterületen lévő ipari szennyezéseket meg kell szüntetni.
A szennyezett talajvizek még nem érték el az ivóvízadó rétegeket, azonban a sérülékenység ténye miatt hosszabb távon fennáll a veszélyeztetettség. Ennek nyomon követésére folyamatos monitorozást kell végezni.
A védőterület kijelölése által meg kell akadályozni, hogy újabb szennyezők jelenjenek meg a vízműkutak környezetében.

<< Vissza az elejére